Területi tervezés

Résztvevők:

Vaszócsik Vilja (VÁTI), Juhász Géza Péter (VÁTI), Schneller Krisztián (VÁTI), Nguyen Thai Binh (FÖMI/ELTE), Vass Tamás (FÖMI), Palya Tamás (FÖMI), Maucha Gergely (moderátor, FÖMI), Ratkai Renáta (jegyző, FÖMI), Lehoczki Róbert (jegyző, FÖMI). (A szöveg szakmai korrekciójában és kiegészítésében továbbá Göncz Annamária is részt vett.)

I. A szakterületre jellemző (jelenlegi és potenciális) alapvető kérdések:
A területi tervezés rendszere Magyarországon
Területrendezési tervek:
  • Hierarchikusan egymásra épülő műszaki és környezeti szempontok alapján elkészített tervek, melyek meghatározzák az adott térség optimális, jövőbeni területhasználatát, térszerkezetét, illetve a különböző szempontú védelmi övezeteket. A területrendezési tervek hierarchiájában a legjelentősebb az Országos Területrendezési Terv. Ennek előírásait figyelembe véve készülnek a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek.
  • A településrendezés számára tartalmaznak kötelezően betartandó előírásokat.
  • A területrendezési tervek három fő része:
    1. Térségi szerkezeti terv: meghatározza a terület felhasználás rendszerét és a műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények térbeli rendjét
    2. Térségi övezetek: sajátos szempontok (elsősorban védelmi és kockázat-megelőzési) alapján lehatárolt területek, amelyekre egyedi szabályok vonatkoznak
    3. Területrendezési szabályzat: a Térségi szerkezeti tervre és a Térségi övezetekre vonatkozó szabályok összessége.
  • Területfejlesztési tervek:
    • A kiegyenlített területi fejlődéshez határoz meg fejlesztési prioritásokat, célokat és kiválasztja a különböző típusú fejlesztési célterületeket. A tervek megvalósítását a támogatáspolitikai intézkedések segítik.
Mik a fejlesztési irányok? Mi valósult meg a tervezettből?
  • Területrendezési tervek esetében
    • A térségi szerkezet vonatkozásában:
      1. Merre vezessen az autópálya?
      2. Merre fejlődjön egy település?
      3. Hol legyen új erdőtelepítés?
    • A térségi övezetek vonatkozásában:
      1. Milyen védelmi típusú területek vannak, mit védjünk hosszú távon?
      2. Kockázat megelőzés (hol ne építsünk, merre ne vezessenek utak stb.)
  • Területfejlesztési tervek esetében
    • Milyen térségek a fejlesztési pólusok?
    • Melyek a lemaradott térségek?
    • Milyen módszerekkel lehet a kiegyenlített fejlődést biztosítani?
  • A tervek hatásának és megvalósulásának vizsgálata:
    • Tervi és valós adatok/állapotok közötti különbségek és egyezések vizsgálata.
    • Hogyan hatnak a jogszabályi feltételek a valós folyamatokra?
    • Hogyan oldható meg a valós folyamatok, területhasználati és térszerkezeti változások monitorozása?
  • Területi fejlesztéspolitika és szabályozás térképi, térinformatikai támogatása.
II. Rendelkezésre álló jelenlegi eszközök, megoldások
Adatok és azok integrálása.
  • A legfontosabb adatok:
    • Statisztikai adatok.
    • Papíralapú térképek, ill. azok szkennelt másolatai.
    • GIS adatok (jellemzően feldolgozott digitális vektoros állományok, s néhány -egyedi projekthez kapcsolódó - ortofotó).
    • A távérzékelt adatok megléte nem jellemző (ortofotó, űrfelvétel), csak a már feldolgozott adatokat használják.
  • A VÁTI saját informatikai rendszert alakított ki Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (továbbiakban: TeIR) néven, melynek adatbázisába jellemzően más Intézmények állományait integrálja, annak érdekében, hogy biztosítva legyenek a különböző elemzési és modellezési munkákhoz szükséges tisztított, harmonizált adatok.
Adatok elemzése, megjelenítése, terjesztése:
  • Az elemzéseket a TeIR adatbázisára támaszkodó, egyedileg fejlesztett webes alkalmazások teszik lehetővé, melyek zöme térinformatikai vonatkozású.
  • A TeIR egyedi elemzéseket lehetővé tevő webes alkalmazásai (pl. Interaktív Elemző, Területfejlesztési Megfigyelő és Értékelő Rendszer (T-MER) informatikai modulja, Településhálózati modellező).
  • A TeIR-rel készült elemzések, kartogramok, diagramok, térképek szabadon felhasználhatóak a forrás megjelölésével.
Modellek:
  • A területhasználat jövőbeni változását, a területi döntések hatásainak modellezését, a területi tervezés hatásainak megjelenítését szolgáló raszteres alapú döntéstámogató modell (pl.: Metronamica).
  • Településhálózati modell.
Output (megjelenítés, terjesztés):
  • A területrendezési tervek jogszabállyal (törvény, rendelet) elfogadott tervek, szöveges és térképi tartalommal. A térképek digitális, vektoros adatokat tartalmaznak. A térképeken lehatárolt területekhez rendelt szabályok a jogszabály hatálybalépésétől érvényes előírásokat jelentenek.
  • A területrendezési terveknek területi hatályuk szerint 3 típusa van:
    • Országos Területrendezési Terv – az egész ország területére érvényes, 1:500 000 méretarányú térképekkel; törvényi szinten elfogadott terv.
    • Kiemelt térségi területrendezési tervek (Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, Budapesti Agglomeráció) – az ország egy nagyobb összefüggő térségére készülnek, 1:100 000 méretarányú térképekkel; törvényi szinten elfogadott tervek.
    • Megyei területrendezési tervek – minden megye külön területrendezési tervvel rendelkezik, 1:100 000-1: 50 000 méretarányú térképekkel; megyei önkormányzati rendelettel elfogadott tervek.
  • A területrendezési tervek térképi mellékletei: a szerkezeti terv, amely bemutatja az érintett térség jövőbeni térszerkezetét (a terület felhasználás rendszerét és a műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények térbeli rendjét) ; valamint az övezeti tervlapok, amelyek a védelmi övezeteket határolják le.
  • A területfejlesztési terveket, országos szinten országgyűlési határozattal, megyei szinten önkormányzati határozattal fogadják el.
  • A területfejlesztési tervek tartalma elsősorban fejlesztéspolitikai, támogatáspolitikai intézkedéseket rögzít és az ezekhez kapcsolódó fejlesztési célterületeket jelöli ki.
  • A fejlesztési célterületeket lehatárolása kétféleképpen történhet:
    • közigazgatási határok mentén, jellemzően statisztikai adatok elemzésére támaszkodva, általában célzott támogatáspolitikai intézkedések meghatározásakor (pl.: leghátrányosabb helyzetű térségek),
    • valós alaptérképen, de sematikus megjelenítéssel, amikor fejlesztési pólusok, központok, azok hatásterületei, fejlesztési irányok kerülnek kijelölésre.
Sebesség (TeIR-hez kapcsolódó kérdés):
  • A digitális térképek vonatkozásában a fő problémát az jelenti, hogy a TeIR-be azok jellemzően nem térkép service-ként érkeznek. Az adatok többségében CD-n vagy e-mailen keresztül jutnak el a TeIR üzemeltetőjéhez, s kerülnek utólagosan geoadatbázisba töltésre.
  • Az alkalmazások működésével kapcsolatban ritkán merül fel műszaki okokra visszavezethető sebesség-probléma,
  • Jelentős probléma a különböző pályázatok keretében vásárolt hardverek projekt- specifikus felhasználási kötelezettsége a keresztfinanszírozás elkerülése érdekében. (pl. hiába működik kapacitása 40%-án egy szerver, annak erőforrásait jogszerűen nem használhatja idegen projekt).
Megbízhatóságról, robosztusság:
  • Az adatok megbízhatóságért az adatgazda felel.
  • Nyers adatok módosítása, "javítása" a TeIR-ben nem történik meg, ellentmondások esetén az adatgazda kerül felkeresésre.
III. A jelenlegi eszközök, megoldások korlátai
Adatok:
  • Sok esetben nehéz a tervekhez szükséges megfelelő minőségű és/vagy felbontású adatokhoz való hozzáférés (több adat papíron elérhető [pedig ezek gyakran léteznek más intézmény, vállalat GIS rendszerében]; az adatgazda sem bízik a pontosságban), adatpolitika (néha irreális árak, nem nyilvános adatok).
  • Előfordul, hogy már meglévő országos digitális adatbázis helyett köztes megoldásként újra elő kell állítani egy digitális adatbázist. A különböző szakterületek által használt sokszor azonos információt megjelenítő, ám eltérő módszerrel generált térképi adatok jelentős eltérést mutatnak.
  • Az átadott adatok metainformációi gyakran hiányosak (feltéve, ha vannak egyáltalán), az adat előállításának módszertana esetenként „fekete doboz”.
  • Távérzékeléssel nyert adatbázisok hiánya (ortofotó, űrfelvétel): Jól jönne pl. az adattisztításhoz.
  • Adatintegrációs problémák, méretarány, területi lefedettség és felbontásbeli különbségek.
  • Ellentmondások az adatokban (az adott esetben melyik a jó?).
  • Ágazati függőség (adatfelhasználás előírások alapján).
  • Esetenként nem nyíltak az információk.
Elemzések, modellek:
  • Tervezett és a valós állapot összehasonlítása. Biztató irány az Építésügyi Monitoring (ÉMO) projekt.
Output (megjelenítés, terjesztés) hiányosságai, sebesség:
  • Jogszabályalkotáskor nem áll rendelkezésre (nem megjeleníthető) egyszerre minden lényeges információ -> ellentmondások a jogi környezetben.
 Megbízhatósággal, robosztussággal kapcsolatos problémák:
  • Minimális információ az adatok megbízhatóságáról, hibaterjedés nem modellezett.
IV. Jövőbeli ideális eszközök, megoldások
Ideálisan esetben nem email-ban, CD-n átvett digitális térképi adatokból kellene adatbázist építeni, hanem on-line hozzáférésre lenne szükség az aktuális, harmonizált adatrendszerekhez (megfelelő sebesség!), melyek az adatgazda szerverén találhatók. Ebben az esetben nem a térképi adatok átvétele, azok integrálása foglalná a különböző informatikai rendszerek kapacitásait, hanem még inkább a felhasználói igényekre szabott magas szintű alkalmazásfejlesztésekre lehetne összpontosítani.
A modellekhez szükséges további adatelőkészítéseket automatikus folyamatokra lehetne redukálni. Ennek modellezésére esetleg az IQmulus projekt során lehetne megoldást készíteni a megfelelő informatikai megoldásokkal, mintaterületre.
Elvégzendő feladatok:
  • Lista (emészthető, de kellően alapos leírással) a rendelkezésre álló térképi adatbázisokról, adattípusokról és a hozzáférés módjáról (pl.: nem csak CORINE van, hanem változás adatbázis is). (Katalógus, metaadatok.)
  • Adatbázisok és adattípusok közötti kapcsolatok ismerete és felhasználása (pl.: az út a hídon „keljen” át a folyón, rendezési terv valós állapotot tartalmazó rétegei térben-összhangban legyenek a valós állapottal).
  • Fogalmi tisztázások (mi az adat – vagy tematikus réteg, csoport – információ¬tartalma).
  • Adattisztítás, javítás, ellentmondások megszüntetése.
  • Statisztikai (és papíron levő) adatokból téradatot készíteni.
  • Historikus adatfeldolgozás.
  • Harmonizált adatrendszerbe konvertálás automatikusan (csak harmonizálná, szintetizálná az adatokat és a felhasználónak, ill. más informatikai rendszernek (pl. TeIR) csak a szükséges, „összefűzött” adatokat adná).
  • Automatikus adatharmonizáció intelligensen (szemantikai transzformáció, generalizálás, stb.).
  • Adatok validációja (a vizsgálati kérdéseket szem előtt tartva több szempont figyelembevételével; mindenhez legyen pontosság definiálva).
  • Adatok on-line verifikálásának lehetősége a felhasználók visszajelzései alapján. (Crowdsourcing: a felhasználók pl. webes felületen koordinátákkal megjelölt megjegyzéseket szúrhatnának be, ha hibát találnak.)
  • Hibajavítás elvégzéséhez szükséges referencia téradatbázisok biztosítása.
További igények:
  • Hibaterjedés modellezése.
  • A területfejlesztés és rendezés térinformatikai támogatásának integrációja.
V. Javasolt mintaterületek
  • Balatonfüred vagy Tapolca (Balaton környezetében),
  • Gödöllő (Budapest agglomerációjában).