I. Milyen alapvető kérdésekre (jelenlegi és potenciális) keresi a választ – az ipari és városi területekre vonatkozóan – a katasztrófavédelem?

• A helyszín azonosítása.
• Felderítés hatékonysága a legfrissebb adatok alapján.
• Adathozzáférés (az előfeldolgozott, meglévő adatokhoz is).
• Az elérhető adatok integrációja, elemzése, transzformációja különböző szintekre.
• Közös informatív platform megteremtése a potenciális adatszolgáltatók és feldolgozók/felhasználók valamint a döntéshozók között.
• Automatizált adatbeszerzés, adatelérési gyűjtőhely, adatforrások lokalizáció (katalógus létrehozása) beépített lekérdezési metodikával.
• Közös informatív platform létrehozása az adatszolgáltatók és adatfeldolgozók és felhasználók között.
• Előkészített adatok mellett azonnali (valós idejű) adatgyűjtés.
• Képesség, tudás, célfeldolgozás utáni adatszolgáltatás a szakmai oldalról.
• Hol vannak a potenciális veszélyforrások Magyarországon?
• Humán veszélyeztetettség, lakosság tájékoztatása.
• Mentési tervek és folyamatos ellenőrzés.
• Egyszerű válaszok a döntéshozók részére!
• Előre fel kell készülni az „egyszerű kérdések” megválaszolására!
• Mi az egyszerű kérdés? Össze kellene szedni!
• Területi jellegű? Lakosság számot érintő?
• Az ipari területek, kritikus infrastruktúra esetén nagyon fontos lenne a megelőző felmérés, mert az adatok valós időben csak korlátozottan érhetőek el.
• UAV: a valós időben történő adatrögzítéshez hol és milyen körülmények között használható.
•  Katasztrófakezelés szakaszai a célközönség szerinti: Lakosság, reagálás, döntéshozás.
• Ne csak a nyers adatok legyenek, hanem elemzések is.
• A kérdésekre válaszokat kapjunk, ne feltétlen adatokat!

II. Milyen jelenlegi eszközök állnak rendelkezésre ezen kérdések megválaszolására?

Adatok és azok integrálása

• Professzionális GIS rendelkezésre áll.
•  Katasztrófavédelem PAJZS rendszer: Szak specifikus bevetés-, és döntéstámogató alkalmazás: Online, egyszerű felület, pontos a lakosságszám szempontjából, döntően vektoros adatok: M=1:10000-1:25000, raszteres adat minimális, az ingyenesen elérhető adatbázis kevés, ha nincs más lehetőség, akkor a felmérés saját eszközökkel és humán erőforrással történik, az adatfeltöltés folyamatos.
• Közműadatok (szolgáltatók, önkormányzatok) + szállítóvezetékek (MOL, FGSZ).
•  Meteorológiai adatok, légköri szennyezés esetén különös tekintettel a széladatokra.
• Légifelvételek, ortofotó, LIDAR, DDM, DFM, szintvonalas térkép.
• E-közmű projekt.
• Topográfiai térképek (elavult).
• Üzemi térképek.
• Kataszterek.

Elemzések, modellek

• 3D modellezés: A városi és ipari területeken a döntéshozók számára nagyon fontos a meglévő vagy valós időben érkező adatok ismert környezetben történő megjelenítése.
• Szimuláció, virtuális környezet már egy bizonyos szinten elérhető (vörösiszap tragédia modellezése, BME).
• Sztereó kiértékelés lehetséges, digitális domborzat és felszínmodellek támogatják az elemzéseket.
• A virtuális tér valós időben történő mozgatása lehetséges a mostani hardver/szoftver környezetben.
• Széles körű képfeldolgozás, osztályozás, szegmentálás: FÖMI képességek!

Output (megjelenítés, terjesztés)

• Intranetes térképi publikáció, képállomány, attribútum tábla (lekérdezés).
• Téradat ház, web alkalmazások, WMS, WFS.
• Bonyolítani a felületet nem érdemes.

Sebesség

• Informatikai szempontból a technika megvan, de probléma, hogy ha nagy mennyiségű adat érkezik, akkor még a legjobb rendszerek is lelassulnak.
• Hogyan „utazik” az adat?
• A LIDAR adatok hatalmas mennyiségűek, ezek mozgatása online ma még szinte lehetetlen, ezért az ilyen adatok a meglévő rendszerekbe kell, hogy beépüljenek.

Megbízhatóság, robosztusság

• A katasztrófavédelem fel van készülve az infrastruktúra váratlan megszűnésére, van válasz arra, ha nincs áram, ha nincs mobil szolgáltatás.

III. Milyen korlátai vannak a jelenlegi válaszadásoknak?

Adathiány, adatintegrációs problémák

• Gyors és megbízható feldolgozás nagy adatmennyiség esetén is.
• Az informatikában sokszor a túldimenzionáltság sem jó: dimenziócsökkentés.
• Hol vannak a tűzcsapok (Katasztrófavédelem: saját kezdeményezés, mert nincs elérhető és megbízható adat), vízvételi helyek, gázcsapok (ha nincs meg az információ a közművekről, akkor 6-7 óráig is eltarthat a katasztrófa helyzet).

Elemzések, modellek fejletlensége

• 3D modellek, 3D terjedési modellek, 3D vizualizáció hiánya és/vagy fejletlensége.
• Humán interfész, mint szűk keresztmetszet.
• Nagy tömegű adatokból le lehessen válogatni kisebb területek adatát, szűrés, generalizálás.

Output (megjelenítés, terjesztés) hiányosságai, sebességgel kapcsolatos problémák

• Az adatátviteli sebesség miatt hiába áll nagy adatmennyiség rendelkezésre (különös tekintettel a képi információra) ha ezt a jelenlegi adatátviteli csatornák – mobil sávszélesség – nem támogatja.
• Mobil: sok helyen még 3G lefedettség sincs, az országban egyes helyeken még GSM sem, vagy ha van is, nem az adatátvitel van prioritásban, hanem a beszélgetések és SMS-ek foglalják az eleve kis sávszélességet.

Megbízhatósággal, robosztussággal kapcsolatos problémák

• 365/7/24 órás rendelkezésre állás.
• Rendelkezésre állás biztosítása akkor is, ha nincs áram!
• Hogy mennek egyik helyről a másikra az adatok, ha nincs online kapcsolat?
• Olyan rendszert kell kialakítani, ami egy konténerben is elfér: mobil vezetési pontok.

IV. Milyen ideális (akár sci-fi be illő) eszközöket tud elképzelni a jövőben a kérdések megválaszolására?

• PAJZS: nagyon hasznos lenne a mozgásban lévő, vagy a helyszínen lévő egységek kameraképének megjelenítése, hogy a bevetés irányítás lássa, hogy valójában mi történik: szélessávú mobil adattovábbítás szükséges, ami nincs jelenleg.
• Ipari katasztrófa bekövetkezése esetén nagyon fontos lenne a helyszín azonnali feltérképezése valós időben, továbbá az esemény terjedésének modellezése.
• UAV alkalmazása minél több szenzorral, de fontos lenne a rendelkezésre állást megnövelni rossz időjárási körülmények között is (különös tekintettel a szélviszonyokra).
• UAV adatokat nagyon gyorsan el kell juttatni a döntéshozókhoz, a folyamatos képi adatátvitel mellett a direkt georeferálást biztosító inerciális adatok és szenzoradatok továbbítását is biztosítani kell.
• UAV alkalmazása akkor is, ha nincs veszélyhelyzet: az UAV repülések jogi kérdései tisztázatlanok, ami hátráltatja az adatgyűjtés folyamatát.
• Monitorozás (akár 4D-ben is) folytatólagosan (pl. mozgásvizsgálatok), az ilyen információkat, adatokat be kell építeni a katasztrófavédelemi rendszerekbe.
• Informatikai és kommunikációs mentőszolgálat létrehozása.
• Területi (veszélyeztetett övezet) jellemzőinek meghatározása.
• Az adatok elérése minden esetben: Napszak, évszak, időjárási esetek figyelembevételével.
• Kormányzati gerincháló, kommunikáció biztosítása katasztrófahelyzetekben is.
• A szituációkat, a gyors reagálást tesztelni, fejleszteni kell, szimulációs gyakorlatokat kellene végezni.
• Teljes körű 3D környezet, egy város vagy egy ipari terület esetén nagyon fontos lenne átlátni a helyszínt, a szimulált környezetbe beépíthetőek legyenek a valós időben elkészített adatok.
•  Adatelérés növelése: katasztrófák esetén prioritás megteremtése az űrfelvétel szolgáltatóknál.
• Sztereó környezet megteremtése, Sztereo WMS.
• UAV kapcsolat 3D szemüveggel, legyen ilyen több döntéshozón is, ha felülről ránézhetnek a helyszínre, akkor a vizuális értékelés sokszor sokkal többet ér, mint bármi más: de ennek az információnak is van egy adatátviteli sebessége, aminek megvannak a korlátai.
• A mobilszolgáltatókat is fel kell készíteni, hogy prioritást adjanak a katasztrófahelyzetek elhárításhoz, sok esetben az emberek SMS-ei foglalják a hálózatot.
• Egy ipari katasztrófa bekövetkezése esetén az ideális az lenne, ha szennyezés forrása és terjedése mobil felületen láthatóvá válna, vezetői szinten komplex katasztrófamodellezési rendszer megteremtése.
• Turisták fotói városi területről: Fotogrammetriai eljárással modellek készítése.
•  Térfigyelő kamerák beépítése a meglévő védelmi rendszerekbe, vagy akár egy 3D környezetbe direkt georeferálással.

V. Javasolt mintaterületek:

• Az adatok tekintetében a magyarországi 3D környezet alapja lesz egy konzekvens digitális felszínmodell (a FÖMI célja ennek megteremtése), amiben a részleteket megteremtheti.
• Geodézia Zrt: Több tucatnyi magyarországi városra megvan a nagyon részletes földi LIDAR adat, amit be kell építeni a meglévő térinformatikai rendszerekbe, országos felszínmodellbe.
• Ipari területek felmérése közeljövőben: Károly Róbert Főiskola: Mátrai Erőmű (meglévő hiperspektrális felvételek mellett, RGB digitális légifelvételek, légi LIDAR készítése).