I. A szakterületre jellemző (jelenlegi és potenciális) alapvető kérdések

• Agrárkár bejelentések, gyors ellenőrzése, gyors adatfeldolgozás és visszaáramoltatás, ügyintézése lehetőleg helyszíni szemle nélkül.
• Katasztrófavédelem: valós idejű adatokhoz való hozzáférés.
• Vízügy: belvíz esemény monitoring, mértékadó állapot rögzítése, dokumentálási problémák.
• Környezeti állapot folyamatos monitoringja, historikus adatfeldolgozás.
• HPC környezetben futtatható nagy tömegű adatfeldolgozó algoritmusok fejlesztése.
• UAV platformon „in situ” bevethető algoritmusok fejlesztése.
• Katasztrófa helyzet esetén is az adatok rendelkezésre állása.

II. Rendelkezésre álló jelenlegi eszközök, megoldások

Adatok és azok integrálása

• Események után lehet csak beszerezni a rögzítéshez szükséges adatokat, korlátozott a hozzáférés a térbeli adatokhoz (terepmodell, ortofotó) adatok frissessége nem megfelelő (topográfiai térkép).

Elemzések, modellek

• Validáláshoz szükséges referencia adatok, bemenő adatok nagy száma.
• Licenszelés.
• Nem szükséges mindenhol az elemzések elvégzése, hanem az eredményeket kell egymással megosztani.

Output (megjelenítés, terjesztés)

• A feldolgozó szoftvertől függ a megjelenítés.
• Nem megfelelő belvíz-veszélyeztetettségi térkép ezért nem integrált az agrár-biztosítási rendszerben, ezért nem lehet biztosítást kötni.

Sebesség (adatfrissítés CD-n vagy e-mailen stb.)

• Jelenlegi számítási kapacitás elégséges, nem ez a szűk keresztmetszet.
• Minden szakterületen elsődleges szempont a gyors adathozzáférés, eredmény előállítás

Megbízhatóságról, robosztusság

• Hiába állítunk fel egy szakmailag helyes modellt, a terepen történt beavatkozás (pl. szántás) megváltoztatja annak megbízhatóságát.
• Adatok feldolgozására használt informatikai eszközpark heterogén.

III. A jelenlegi eszközök, megoldások korlátai

Adathiány, adatintegrációs problémák

• Korlátozott számú adatok felhasználása.
• Rendelkezésre álló fejlett technológiákhoz eljárások fejlesztésének hiánya.
• Nem pénzhiány, hanem a kommunikáció hiánya.
• Nincs minden szempontra igényfelmérés.
• Szükség lenne az igények előzetes felmérésére, ennek megfelelően specifikált adat-előállításra, beszerzésre.

Elemzések, modellek

• A jelenleg használt modellekhez validációs referencia adatok nem minden esetben állnak rendelkezésre, azok beszerzése nem megoldott.
• A modellező szoftverek (vagy egyszerű gyorsan futtatható modell) nem széles körben állnak rendelkezésre, nincs minden munkaállomáson licence.
• A számítási kapacitás és a fejlett eszközparkra kifejlesztett feldolgozási eljárások hiányosak.

Output (megjelenítés, terjesztés) hiányosságai, sebesség

• Sokszor a katasztrófa bekövetkezésekor készül az alapadat nem azt megelőzően, nincs folyamatos monitoring, nem áll rendelkezésre az állandó igényekhez igazított adatbeszerzés rendezett formája.
• Az állapotok rögzítésének jogi háttere most készül (megelőző, aktuális utólagos adatfelvétel).

Megbízhatósággal, robosztussággal kapcsolatos problémák.

IV. Jövőbeli ideális eszközök, megoldások

Adatok, adatintegráció

• Rendelkezésre álló téradatokhoz (valós időben) (különböző típusú területekre különböző pontosságú adatok) szélesebb körű hozzáférés.
• A rendelkezésre álló alapadatok alapján történő folyamatos monitoring.
• Új technológiák bevezetése, amely időjárás független pl. Radar.
• Meteorológiai adatok, vetési adatok, lehetséges kockázati adatok (pl. jég, fagy, aszály) beépítése a modellezési folyamatba megelőző árvízi tervezés a védekezés előkészítéséhez.
• Töltésmagasságok, medervándorlási adatok integrálása teljes folyamatba.
• Hozam domborzati térkép parcella szinten, termesztett növényekre.
• Speciális igényekhez, speciális helyzetfelmérésre is képes rendszerek bevezetése (pl. átnedvesedett talaj távérzékelése).

Elemzések, modellek

• Különböző eredetű és tartalmú adatok (LiDAR+Hiper) fúziója.
• Rendelkezésre álló adatok egységes elemzésére szolgáló algoritmus kifejlesztése (pl. hozamtérképezéshez).
• Korábbi használható eredmények, tapasztalatok beépítése, felhasználása (GMES).

Output (megjelenítés, terjesztés)

• Mindenki számára egyszerűen használható felületek, mobil alkalmazások fejlesztése, terepi munkavégzés és az utófeldolgozás idejének csökkentése.
• Katasztrófavédelem: a döntéshozókkal elhitetni a térinformatika jogosultságát az ágazatok kommunikációja segítéségével is, és közvetlen adatcsere csatorna kialakítása is szükséges.
• Végfelhasználók közötti kommunikációs kapcsolat kialakítása.